Az izommemória és az alvás

…avagy mikor gyakorolj, hogy meg is maradjon?

Mi is az az izommemória?

Az izommemória röviden azt jelenti, hogy megfelelő gyakorlás mellett egyre kevesebb figyelmet igényel 1-1 mozdulat elvégzése.

Gitárosként hatalmas jelentőségű dologról van szó, ugyanis mind a játéktechnika elsajátításában, mind az új darabok megtanulásában is kulcsfontosságú az izommemória kihasználása.

A neve viszont megtévesztő: valójában nem az izom tanulja meg a mozdulatot, hanem az agyban (tehát az idegrendszerben) jönnek létre olyan kapcsolatok, melyek egy idő után képesek önállóan, minimális energiabefektetéssel lefutni, létrehozva a mozdulatot.

A tanulás tehát komoly agymunka, attól függetlenül, hogy az épp egy új nyelv elsajátítása, vagy egy teljesen fizikai képesség tökéletesítése. Egy ilyen folyamat elején nagyon erős aktiváció zajlik az agy bizonyos részeiben – pl. zenélés közben, tehát az ún. finommotoros képességek gyakorlásakor többek közt a motor cortex nevű agyterületen.

Ez az aktiváció (amit az erős koncentráció hoz létre)  új kapcsolatokat létesít, ezáltal válik egyre ismerősebbé az adott technika vagy 1-1 riff/lick eljátszása. És mivel a szervezet egésze az energia lehető legoptimálisabb felhasználására törekszik, a további gyakorlás addig erősíti és stabilizálja ezeket az agyi kapcsolatokat, míg az adott mozdulat kvázi automatikussá, és minden szempontból hatékonnyá nem válik.

Ezt a folyamatot hívják konszolidációnak.

Az izommemória előnyei egyértelműek – ha egyszer megvan, onnantól alig kell figyelni rá, és szinte magától megy.

Hátránya viszont, hogy nem csak a jó technika épülhet be, hanem a rossz is. Ilyen esetekben tulajdonképpen a test egyre ügyesebbé válik a helytelen mozdulat vagy technika végrehajtásában. Mivel az agyi kapcsolatok ugyan úgy kiépülnek, minél tovább gyakoroltuk a rosszat, annál nehezebb lesz átprogramozni magunkat.

Ez azt is jelenti, hogy ha újat tanulunk – bármi is legyen az – érdemes NAGYON ügyelni arra, hogy mindjárt a legelején a lehető legjobb módon gyakoroljuk azt.

Hogyan gyorsítható a tanulás?

Felmerül tehát a kérdés, hogy hogyan használjuk ki a konszolidációt a hatékonyabb gyakorlás érdekében.

Josh Kaufman, “Az első 20 óra” szerzője azt kutatja, hogy hogyan váljunk a lehető legjobbá 1-1 új képességben, 20 óra alatt. Tapasztalatai szerint ha a megfelelő módon állunk neki mindjárt a legelején, meglepően magas szintre lehet jutni már 20 órányi befektetett munkával is, legyen az pl. festés, fotózás, jóga, nyelvtanulás, vagy valamilyen hangszeren való játék.

Természetesen nem arról van szó, hogy mesteri szintre lehet jutni 20 óra alatt, hanem arról, hogy a gyakorlás módszerének javításával a vártnál gyorsabb fejlődés érhető el. Ezt pedig bármihez, bármikor fel tudjuk használni.

TED előadásának 3 perces összefoglalása (angolul):

Josh egyik fontos tippje az a gyors tanuláshoz az, hogy az új mozdulatok elsajátításakor lehetőleg alvás előtt gyakoroljunk. Ezt a tudomány is megerősíti, ugyanis a kialakuló agyi kapcsolatok az alvás bizonyos fázisaiban konszolidálódnak leginkább, tehát akkor erősödnek meg. Több kutatás szerint (és Josh személyes tapasztalata alapján is) ráadásul nem csak stabilizálódnak az újonnan megtanultak, hanem tovább épülnek, és emiatt másnapra egy magasabb szintre lép a teljesítményünk.

A konszolidációs folyamat természetesen minden esetben lejátszódik, de minél frissebb az élmény alvás előtt, annál nagyobb hatásfokú lesz. A kutatások alapján a lefekvés előtti 4 órában a legfogékonyabb az agy.

Összefoglalva tehát…

Ha új dolgot tanulsz, gyakorold azt max. 4 órával lefekvés előtt, mert az alvás stabilizálja és tovább javítja a teljesítményedet, az újonnan létrejövő agyi kapcsolatok konszolidálásával.

Jusson ez eszedbe, ha legközelebb új számot vagy egy technikát tanulsz, vagy épp csak napi 10 perced jut gitározásra!